Tegnap este a csevegőn jártam, s remek ihletet kaptam a lányoktól a folytatásra. Aniko56, külön köszönet, Te adtad a végső lökést… :D Már fogalmazódott bennem valami, mi legyen a kialakulóban lévő „szomszéd fiús süti-kultusz” folytatása. Ezúttal a süti győzedelmeskedett, amire már nagyon-nagyon sokan jelezték, hogy szívesen becsatlakoznak – hát szeretettel várok mindenkit. Egyszer vgy akár többször, remélem, összehozzuk, s talán eljön az idő, mikor az a szépszemű szomszéd fiú is csak be tud csatlakozni hozzánk :D…még néhány gondolat, egy hellyel-közzel átaludt éjszaka (köszönet kisfiam éjszakai megéhezésének :P), egy csodás, szikrázó napsütéses napra ébredés, és íme megszületik a Duplacsokis Tabáni-álom… :D

A fenti „recepten” kívül létezik egy másik változata is ennek a remek, kihagyhatatlan „sütinek”. Ez a következőképpen állna össze:

„Vegyél egy csepeli művészfiút. Olyat válassz, aki szerény, visszahúzódó, rengeteg érzelemmel és őszinteséggel teli. Adj hozzá nagy adag tehetséget. Kétfélét használj, legyen egy festői és egy zenei. Ne sajnáld, ettől lesz igazán finom és pikáns. Semmiképpen se felejts ki 2 nagy bögre bátorságot, ami szükséges a győzelem fenséges ízéhez. Kicsit bolondítsd meg különféle szomorú, avagy szenvedélyes, vidám vagy éppen érzelmes számmal. Végül, de nem utolsó sorban keverd össze a következőkkel: meleg barna szemek, kedves kisfiús mosoly, egy szemüveg, ami mögött kicsit titokzatossá válnak az őszinte barna szemek, s végül, de nem utolsó sorban add hozzá, ami nélkül nem lesz igazi a „süti”: a szív és a lélek!”

Persze létezik a mindenki által otthon is elkészíthető recept – ajánlom mindenkinek, isteni finom:

1 bögre víz, 22 dkg margarin, 4 evőkanál kakaópor (én csak kettőt szoktam, de ki mennyire csokisan szereti…), 2 bögre liszt, 1 bögre kristálycukor, 1 evőkanál szódabikarbóna, 1 dl natúr joghurt (ha nicns otthon, lehet tejföl is), 2 tojás, 1 csomag vaníliás cukor.

12 dkg margarin, 4 evőkanál kakaópor, 12 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, jó maréknyi durvára vágott mogyoró vagy dió.

A vizet kisebb lábasba öntjük, a margarint és a kakaót hozzáadjuk, kevergetve felforraljuk, a tűzről lehúzzuk. A lisztet a cukorral és a szódabikarbónával összeforgatjuk, az előzőekhez keverjük. Ezután kerül bele a joghurt, a tojás és a vaníliás cukor.

Egy kb. 30x25 cm-es tepsit kikenünk, a tésztát beleöntjük, elsimítjuk, Előmelegített sütőben, a közepesnél nagyobb lánggal (200 fok, légkeveréses sütőben 180 fok) kb. 20 percig sütjük.

A tészta tetejére valókat a mogyoró vagy dió kivételével megmelegítjük. Amikor a cukor felolvad benne, akkor keverjük bele a mogyorót vagy diót is. Ezt a masszát egyenletesen a kisült, még meleg tészta tetejére kenjük, és csak akkor szeleteljük fel, amikor ez a bevonat megszilárdult rajta.

Ha nincs sok időm, a tetejére való mázat el lehet hagyni, ilyenkor egyszerűen étcsokit vágok a tetejére, mielőtt beteszem a sütőbe. Így is nagyon finom. Az igazi ínyencek vaníliafagyival is megbolondíthatják fogyasztásnál.

 

Gondoltam egyet, s átvittem a szomszédba is. „Szia! Hoztam Neked valamit…” Átnyújtottam a papírt, mosolyogva kérdőn rám nézett, de bólintottam, hogy csak olvassa el. Ahogy olvasta, el-elmosolyodott, majd felnézett rám a papírból, s kissé meghatódottan, csodálkozó szemekkel nézett rám. Majd ahogy visszamosolyogtam rá, azt mondta: „De hisz ez rólam szól…”

„Igen, Pisti, ez Rólad szól…” – válaszoltam…s még mielőtt úrrá lehetett volna rajta a meghatódottság, gyorsan lekaptam a konyharuhát a kezemben illatozó frissensült Duplacsokis Tabáni-álomról… „Tátááám! Készültem. Ha esetleg nem lennél teljesen biztos abban, hogy ezt a „sütit” Te már kóstoltad…” Nagyot nevetett erre, s vidáman beinvitált, főzött a sütihez finom zöld teát, és nagy nevetések és sztorizás közepette átbeszélgettük az egész délutánt…Be kell valljam, a sütit majd’ az utolsó morzsáig megettük. De Pisti megígérte, hogy most már ő is süt nekem valami finomat. Huncut mosollyal csak annyit mondott, van egy tuti receptje…”Ebben egy percig sem kételkedem” – válaszoltam, s tudtam, hogy mire gondol. Az ő „sütije” tele lesz csodás hangjával, no meg persze szívével és lelkével… De azért majd a lelkére kötöm, hogy süssön jó nagy adagot a Krémes-habos Tabáni-meglepetésnek…mert azt hiszem, mindenki szeretne belőle legalább egy szeletet… :D